banyaszbeka

2007. [4705.] február 24. (szombat) :

[10.] X A MECSEKI BÁNYÁSZAT TÖRTÉNETE X  

(1937.február 24. kedd volt ) - .... " Vasason a Thomen aknán február 23-án délután 2 órakor a műszakra leszállt 265 munkás, a leszállás után nyomban éhségsztrájkot kezdett.Minthogy a munkásság hangulata már a bérmozgalom kezdetétől fogva igen elkeseredett volt, s félni lehetett ,hogy a földalatti sztrájk váratlan kirobbanása a felszínen is erőszakos cselekményeket fog kiváltani, viszont a csendőrség akkori létszáma nem látszott elégségesnek a közrend és biztonság aggálytalan fenntartásának biztosítására, ezért a pécsi m.kir. honvéd vegyesdandárparancsnokságtól fél-fél század ( 1-1 puskás szakasz és 1-1 géppuskás szakasz) katonai karhatalom érkezett. "

" 1937.február 24-én a Thomen aknában maradt 265 bányamunkás hozzátartozója és a hozzájuk csatlakozó munkások mintegy félezer főnyi tömege elindult Vasasról és Somogyból a hegyeken át a város felé , hogy a bányaigazgatóság elé terjessze követeléseit. A tömeg a Csertetőn találkozott a megállításukra kivezényelt csendőrkülönítménnyel. A meredek dűlőn lenyomuló tömeg nem tudott eleget tenni a felszólításnak, a hátulról jövők nem is hallották azt.  A csendőrség a tömegbe lőtt. Amikor eldördültek a puskák mindenki azt kiabálta : ne féljetek, csak riasztó lövés volt. A tömeg nem is állt meg, csak a második dörrenésre. Az első sorban állók többsége ekkor már a földön vergődött, s a jajgatás elnyomta a csendőrök kiáltozását. " 

1937.február 24. délután 5 óra.   " Ezt a dátumot mindenki tudja Vasason. Akik ott voltak, még ma is emlékeznek a legapróbb részletekre is.  Takács János (szőkei születésű,  vasasi lakos, bányász ) : " Mintegy ötszázan voltunk. Lassan vonulva a Csertetőre értünk és akkor láttuk, hogy csendőrök jönnek velünk szembe. Kiáltozni kezdtek,hogy azonnal forduljunk vissza. Azt nem mondták, hogy ha nem fordulunk vissza, akkor lőni fognak. Én csak azt hallottam,hogy az egyik csendőr tüzet vezényelt. Megcsúsztam, elestem. A golyó a hátamat súrolta. Ahogy felkeltem , láttam , hogy Hegedüs Mihály ott fekszik a földön. Megfogtuk , bevittük a községházára."  Szlavek János ( somogyi születésű,komlói lakos,bányász ) : " Amikor a lövések után a tömeg szétszéledt, Molnár Mátyás bányász odament Faitighez és be akarta kötözni. Ekkor az egyik csendőr Molnár Mátyást ütlegelni kezdte puskatussal és így Molnár Mátyás nem tudta Faitig Imrét bekötözni."  Noé János (regölyi születésű,hirdi lakos,bányász ) :  " Én ismertem a csendőrőrmestert. A lövések után oda is kiáltottam neki : szégyelljétek magatokat, szemben álltok velünk, azokkal, akik a nagyobb falat kenyérért harcolunk ? Az őrmester azt válaszolta : lehet, hogy igazatok van, de nekünk meg ez a kenyerünk. " 

" A lövések eredményeként Keller János hosszúhetényi lakos a helyszínen holtan maradt, többen pedig - utólagos megállapítások szerint tizenketten - részint súlyosan, részint könnyebben megsebesültek. A sebesültek közül , akiket a vármegyei mentők a pécsi sebészeti klinikára szállítottak, még 24-én este Hegedüs Mihály vasasi, 25-én hajnalban pedig  Faitig Imre somogyi lakos meghalt. A többi sebesült közül Varga Mihály és Lehmann Miklós vasasi lakosokat a sebészeti klinikán, a többieket pedig saját lakásukon ápolták. "

(- eddig a "történet " - az elhunytak temetése február 26-án történt - ) folyt.köv.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX   1937. február 24 . XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX 

*************************** vége (?) ***************************